Mikó Gábor előadása izgalmasan mutatja be, hogyan működött a magyar–török diplomácia a hódoltság korának feszült és változó politikai viszonyai között. Rávilágít arra, hogy a fegyveres konfliktusok árnyékában is állandó tárgyalások, követjárások és kifinomult diplomáciai kapcsolatok formálták a térség sorsát. Az előadás különösen érdekessé teszi, hogy a nagypolitikai események mögött megjelennek az emberi tényezők, a személyes alkuk és a bizalmi viszonyok is. Mikó Gábor szemléletesen érzékelteti, hogy a korszak diplomáciája nem pusztán államközi érintkezés volt, hanem a túlélés, az alkalmazkodás és a hatalmi egyensúly keresésének eszköze. Ez az előadás új nézőpontból láttatja a török kort, és megmutatja, hogy a diplomácia legalább annyira alakította a történelmet, mint a csataterek eseményei.